Zendülés a Caine hadihajón

A Henry-család éli mindennapjait, amikor egyszerre megcsapja a második világháború szele: a zsidóüldözés Németországban; a kisebbik fiú menekülése a megszállt Lengyelországból; az amerikaiak hitetlenkedése, hogy úgysem igazak az Európából érkező szörnyű hírek. A tengerésztiszt diplomata apa először Németországban dolgozva ismeri meg a náci uralom működését, majd a Szovjetunió keleti részén szerez közvetlen háborús tapasztalatokat, és szervezi az amerikai segélyszállítmányokat. A fiúk katonatisztek lesznek, s készűlődnek a háborúra. Churchill, Roosevelt, Sztálin, Hitler, és egy amerikai család hétköznapjai a már háborúzó, de a világháborúra még csak most készülődő, forrongó világban.

Háborús tapasztalatait – a mérhetetlen szenvedéseket, a brutális eseményeket és olykor a már-már idilli pihenőnapokat – mindenféle álromantika és érzelgősség nélkül tárja az olvasó elé.

Az Acélzivatarban – Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan
című nagy sikerű regénye mellett – az első világháború egyik, Németországban több kiadást is meg ért alapműve, magyarul mostjelenik meg először.

„A legszebb háborús regény, amit valaha olvastam”

– írta róla André Gide.

Jünger munkásságát rangos kitüntetéssel ismerték el, 1982-ben Goethe-díjat kapott. 1984-ben, az első világháború kitörésének 70. évfordulóján – a német–francia megbékélés jegyében – a verduni csatatéren együtt tisztelgett Kohl kancellárral és Mitterrand elnökkel az áldozatok emléke előtt.

A regény két kulcsfigurája maga Herman Wouk és a felesége, Betty Sarah, akik szinte akaratuk ellenére bonyolódnak bele a Mózes-filmbe. A történet levelekből, feljegyzésekből, e-mailekből, naplórészletekből, újságcikkekből, tweet-bejegyzésekből, Skype-leiratokból és SMS-ekből rajzolódik ki. A regény Mózessel, a házassággal, a hagyomány erejével, a lázadással és a visszatalálással viaskodó figurái Wouk egész életének bölcsességét közvetítik az olvasónak.

A Törvényalkotó, melyet a 2015. május 27.-én 100. életévét betöltő Wouk 97 éves korában írt, most jelenik meg először magyarul.

Wouk jellegzetes, sodró stílusa, mindvégig feszült érdeklődést keltő előadásmódja jellemi a Hajszát is. Külön érdekessége, hogy számos vonatkozásban kulcsregény: világhírű filmsztárok, rendezők, filmesek és írók portréját villantja fel.