Sood Kia Hai? (سود کیا ہے؟)
Hirdetéseket tartalmaz
100+
letöltés
Korhatár nélküli
info
Az alkalmazásról
A Riba egy arab szó, amelyet nagyjából "uzsora"-nak vagy az iszlám törvények értelmében a kereskedelemben vagy üzleti életben szerzett igazságtalan, kizsákmányoló haszonnak lehet fordítani. Ribát a Korán több különböző versében említik és elítélik (3:130, 4:161, 30:39 és talán leggyakrabban a 2:275-2:280). Sok hadísz is említi (Mohamed iszlám próféta szavait, tetteit vagy szokásait leíró jelentés).
Míg a muszlimok egyetértenek abban, hogy a riba tilos, nem mindenki ért egyet abban, hogy pontosan mi is az. Gyakran használják iszlám kifejezésként a kölcsönök után felszámított kamatokra, és az ezen alapuló meggyőződés – miszerint a muszlimok között konszenzus van abban, hogy minden hitel/banki kamat ribi – egy 2 billió dolláros iszlám banki ágazat alapját képezi. Azonban nem minden tudós azonosította a ribat az érdeklődés minden formájával, vagy nem ért egyet abban, hogy használata súlyos bűn, vagy egyszerűen elbátortalanodó (makruh), vagy sérti-e a sariát (iszlám törvényt), ha emberek büntetik, nem pedig Allah.
A Riba vagy az érdeklődés meghatározása:
A „Riba” szó többletet, növekedést vagy kiegészítést jelent, ami a saría terminológiája szerint helyesen értelmezve minden kellő mérlegelés nélküli többletkompenzációt jelent (a pénz időértéke nem tartozik bele)
Riba e meghatározása a Koránból származik, és minden iszlám tudós egyhangúlag elfogadja. A Riba két típusa létezik, amelyeket a mai napig azonosítottak ezek a tudósok, nevezetesen a „Riba An Nasiyah” és a „Riba Al Fadl”.
A „Riba An Nasiyah” úgy definiálható, mint többlet, amely előre meghatározott kamatból (sood) származik, amelyet a hitelező az alapelven felül kap (Ras ul Maal)
A „Riba Al Fadl” az árueladásból származó ellenszolgáltatás nélküli többletkompenzáció. A „Riba Al Fadl”-ról később részletesebben lesz szó.
A sötét középkorban csak az első formát (Riba An Nasiyah) tekintették Ribának. A Szent Próféta azonban a második formát (Riba Al Fadl) is Ribának minősítette.
A Riba jelentését a Korán következő versei tisztázták:
„Ó, akik hisznek, féljék Allahot, és adják fel azt, ami még megmaradt a Ribából, ha hívők vagytok. De ha nem így tesz, akkor Allah és Küldötte figyelmezteti a háborúra. Ha most is megtérsz, jogod van tőkéd visszaadásához; sem rosszat nem teszel, sem nem érnek rosszat." Al Baqarah 2:278-9
Ezek a versek világosan jelzik, hogy a Riba kifejezés minden olyan többletkompenzációt jelent, amely a tőke felett van, és amelyet kellő mérlegelés nélkül kell fizetni. A Korán azonban nem tiltja meg teljesen a túlzás minden fajtáját; mivel a kereskedelemben is jelen van, ami megengedhető. A Koránban haramnak nevezett többlet egy speciális típus, amelyet Ribának neveznek. A sötét középkorban az arabok elfogadták a Ribát, mint egyfajta eladást, amit sajnos manapság is megértenek. Az iszlám határozottan különbséget tett az eladásból származó tőketöbblet és a kamatból származó többlet között. Az első típusú túllépés megengedett, de a második típus tilos, és Haramnak minősül.
„Ebben az állapotban megragadva azt mondják: »A vétel és az eladás nem más, mint egyfajta érdek«, holott Allah törvényessé tette a vételt és eladást, a kamatokat pedig törvénytelenné. Al Baqarah 2:275
A Riba osztályozása
Az első és elsődleges típus a Riba An Nasiyah vagy Riba Al Jahiliya.
A második típus neve Riba Al Fadl, Riba An Naqd vagy Riba Al Bai.
Mivel az első típust a Korán-versek a Szent Próféta mondásai előtt határozták meg, ezt a típust Riba al Koránnak nevezték. A második típust azonban nem értették meg egyedül a Korán-versek, hanem a Szent Prófétának is meg kellett magyaráznia, Riba al Hadees-nek is hívják.
Forrás: Dr. Muhammad Imran Ashraf Usmani, Meezan Bank’s Guide to Islamic Banking.
Korán és tilalom:
Tizenkét vers a Koránban foglalkozik ribaval. A szó összesen nyolcszor jelenik meg – háromszor a 2:275-ben, egyszer pedig a 2:276, 2:278, 3:130, 4:161 és 30:39 versekben.
Míg a muszlimok egyetértenek abban, hogy a riba tilos, nem mindenki ért egyet abban, hogy pontosan mi is az. Gyakran használják iszlám kifejezésként a kölcsönök után felszámított kamatokra, és az ezen alapuló meggyőződés – miszerint a muszlimok között konszenzus van abban, hogy minden hitel/banki kamat ribi – egy 2 billió dolláros iszlám banki ágazat alapját képezi. Azonban nem minden tudós azonosította a ribat az érdeklődés minden formájával, vagy nem ért egyet abban, hogy használata súlyos bűn, vagy egyszerűen elbátortalanodó (makruh), vagy sérti-e a sariát (iszlám törvényt), ha emberek büntetik, nem pedig Allah.
A Riba vagy az érdeklődés meghatározása:
A „Riba” szó többletet, növekedést vagy kiegészítést jelent, ami a saría terminológiája szerint helyesen értelmezve minden kellő mérlegelés nélküli többletkompenzációt jelent (a pénz időértéke nem tartozik bele)
Riba e meghatározása a Koránból származik, és minden iszlám tudós egyhangúlag elfogadja. A Riba két típusa létezik, amelyeket a mai napig azonosítottak ezek a tudósok, nevezetesen a „Riba An Nasiyah” és a „Riba Al Fadl”.
A „Riba An Nasiyah” úgy definiálható, mint többlet, amely előre meghatározott kamatból (sood) származik, amelyet a hitelező az alapelven felül kap (Ras ul Maal)
A „Riba Al Fadl” az árueladásból származó ellenszolgáltatás nélküli többletkompenzáció. A „Riba Al Fadl”-ról később részletesebben lesz szó.
A sötét középkorban csak az első formát (Riba An Nasiyah) tekintették Ribának. A Szent Próféta azonban a második formát (Riba Al Fadl) is Ribának minősítette.
A Riba jelentését a Korán következő versei tisztázták:
„Ó, akik hisznek, féljék Allahot, és adják fel azt, ami még megmaradt a Ribából, ha hívők vagytok. De ha nem így tesz, akkor Allah és Küldötte figyelmezteti a háborúra. Ha most is megtérsz, jogod van tőkéd visszaadásához; sem rosszat nem teszel, sem nem érnek rosszat." Al Baqarah 2:278-9
Ezek a versek világosan jelzik, hogy a Riba kifejezés minden olyan többletkompenzációt jelent, amely a tőke felett van, és amelyet kellő mérlegelés nélkül kell fizetni. A Korán azonban nem tiltja meg teljesen a túlzás minden fajtáját; mivel a kereskedelemben is jelen van, ami megengedhető. A Koránban haramnak nevezett többlet egy speciális típus, amelyet Ribának neveznek. A sötét középkorban az arabok elfogadták a Ribát, mint egyfajta eladást, amit sajnos manapság is megértenek. Az iszlám határozottan különbséget tett az eladásból származó tőketöbblet és a kamatból származó többlet között. Az első típusú túllépés megengedett, de a második típus tilos, és Haramnak minősül.
„Ebben az állapotban megragadva azt mondják: »A vétel és az eladás nem más, mint egyfajta érdek«, holott Allah törvényessé tette a vételt és eladást, a kamatokat pedig törvénytelenné. Al Baqarah 2:275
A Riba osztályozása
Az első és elsődleges típus a Riba An Nasiyah vagy Riba Al Jahiliya.
A második típus neve Riba Al Fadl, Riba An Naqd vagy Riba Al Bai.
Mivel az első típust a Korán-versek a Szent Próféta mondásai előtt határozták meg, ezt a típust Riba al Koránnak nevezték. A második típust azonban nem értették meg egyedül a Korán-versek, hanem a Szent Prófétának is meg kellett magyaráznia, Riba al Hadees-nek is hívják.
Forrás: Dr. Muhammad Imran Ashraf Usmani, Meezan Bank’s Guide to Islamic Banking.
Korán és tilalom:
Tizenkét vers a Koránban foglalkozik ribaval. A szó összesen nyolcszor jelenik meg – háromszor a 2:275-ben, egyszer pedig a 2:276, 2:278, 3:130, 4:161 és 30:39 versekben.
Frissítve:
Adatbiztonság
A fejlesztők itt jeleníthetik meg az információkat arról, hogy miként gyűjti és használja fel az alkalmazásuk az adataidat. További információ az adatbiztonságról
Nincs rendelkezésre álló információ.
