History of Ireland
Hirdetéseket tartalmazAlkalmazáson belüli vásárlások
50+
letöltés
Korhatár nélküli
info
Az alkalmazásról
(Gaeilge)
Ar an 18 Aibreán 1949, d’éirigh Éire ina Phoblacht. Tháinig Acht Phoblacht na hÉireann i bhfeidhm ar Luan Cásca, 1949, 33 bhliain díreach tar éis Éirí Amach na Cásca.
Tugtar Éire nó, sa (Béarla: Írország) ar an oileán in oirthear an Atlantaigh Thuaidh, díreach siar ón Bhreatain Mhór, ar sheilf ilchríochach na hEorpa agus ar ainm an stáit a stáit cheannasaichnhaam,hdshaonchhaam, chuid is mó de chríoch an oileáin . Tugtar Tuaisceart Éireann, ar an chuid eile den oileán, atá laistigh den Ríocht Aontaithe. Leag an tAcht Phoblacht na hÉireann, 1948 síos gur Poblacht na hÉireann is "gnéthuairisc" (tuairisc) ar an Stát. Tháinig an tAcht i ngníomh ar 18 Aibreán 1949. Cé gur fhan an an Stát neodrach le linn an Dara Chogaidh Dhomhanda agus cogaí eile ó shin, is ballstát de na Náisiúin Aontaithe agus Échíghre, agus Échíghre, aheachíghre, az ECAT-ban, ar eagraíocht mhíleata í.
(Angol)
Az ír állam 1919-ben jött létre a 32 megyei Ír Köztársaság néven. 1922-ben, miután az angol-ír szerződés értelmében kivált Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságából, Ír Szabadállammá vált. 26 megyét foglalt magában, 6 megyét az Unionisták ellenőrzése alatt, amelyekből 1921-ben Észak-Írország lett. A Bunreacht na hEireann 1937-es alkotmánya a 26 államot Írországnak nevezte el. 1949-ben mindössze 26 megye vált kifejezetten köztársasággá az 1948-as Ír Köztársasági Törvény értelmében, ami végérvényesen véget vetett a Brit Nemzetközösség csekély tagságának. 1973-ban az Ír Köztársaság csatlakozott az Európai Közösségekhez (EK), amelyből később az Európai Unió (EU) lett.
Megalakulásakor az Ír Szabad Állam polgárháborúba keveredett a Szerződést támogató nacionalisták és a fennálló köztársaságot támogató ellenzők között. A Szerződés-párti, Cumann na nGaedheal néven szervezett oldal győztesen került ki a konfliktusból, és megnyerte a következő választásokat. Ők alkották az állam kormányát 1932-ig, amikor is békésen átadták a hatalmat a szerződésellenes fianna fáili frakciónak, amely legyőzte őket egy választáson. Az ír állam erőszakos kezdetei ellenére liberális demokrácia maradt fennállása során. Az 1930-as években bekövetkezett változások megszüntették a Szerződés alapján Nagy-Britanniával kialakított kapcsolatokat, és Írország semlegessége a második világháborúban megmutatta, hogy külpolitikai kérdésekben független volt Nagy-Britanniától.
Gazdasági téren az ír állam vegyes teljesítményt nyújtott. A függetlenség idején az egyik leggazdagabb ország volt Európában egy főre vetítve. Ugyanakkor a brit uralomtól örökölte a munkanélküliség, a kivándorlás, az egyenetlen földrajzi fejlődés és az őshonos ipari bázis hiányának problémáit is. Története nagy részében az állam küzdött, hogy orvosolja ezeket a problémákat. A kivándorlás sajátos csúcsát az 1930-as, 1950-es és 1980-as években jegyezték fel, amikor az ír gazdaság alig növekedett.
Ar an 18 Aibreán 1949, d’éirigh Éire ina Phoblacht. Tháinig Acht Phoblacht na hÉireann i bhfeidhm ar Luan Cásca, 1949, 33 bhliain díreach tar éis Éirí Amach na Cásca.
Tugtar Éire nó, sa (Béarla: Írország) ar an oileán in oirthear an Atlantaigh Thuaidh, díreach siar ón Bhreatain Mhór, ar sheilf ilchríochach na hEorpa agus ar ainm an stáit a stáit cheannasaichnhaam,hdshaonchhaam, chuid is mó de chríoch an oileáin . Tugtar Tuaisceart Éireann, ar an chuid eile den oileán, atá laistigh den Ríocht Aontaithe. Leag an tAcht Phoblacht na hÉireann, 1948 síos gur Poblacht na hÉireann is "gnéthuairisc" (tuairisc) ar an Stát. Tháinig an tAcht i ngníomh ar 18 Aibreán 1949. Cé gur fhan an an Stát neodrach le linn an Dara Chogaidh Dhomhanda agus cogaí eile ó shin, is ballstát de na Náisiúin Aontaithe agus Échíghre, agus Échíghre, aheachíghre, az ECAT-ban, ar eagraíocht mhíleata í.
(Angol)
Az ír állam 1919-ben jött létre a 32 megyei Ír Köztársaság néven. 1922-ben, miután az angol-ír szerződés értelmében kivált Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságából, Ír Szabadállammá vált. 26 megyét foglalt magában, 6 megyét az Unionisták ellenőrzése alatt, amelyekből 1921-ben Észak-Írország lett. A Bunreacht na hEireann 1937-es alkotmánya a 26 államot Írországnak nevezte el. 1949-ben mindössze 26 megye vált kifejezetten köztársasággá az 1948-as Ír Köztársasági Törvény értelmében, ami végérvényesen véget vetett a Brit Nemzetközösség csekély tagságának. 1973-ban az Ír Köztársaság csatlakozott az Európai Közösségekhez (EK), amelyből később az Európai Unió (EU) lett.
Megalakulásakor az Ír Szabad Állam polgárháborúba keveredett a Szerződést támogató nacionalisták és a fennálló köztársaságot támogató ellenzők között. A Szerződés-párti, Cumann na nGaedheal néven szervezett oldal győztesen került ki a konfliktusból, és megnyerte a következő választásokat. Ők alkották az állam kormányát 1932-ig, amikor is békésen átadták a hatalmat a szerződésellenes fianna fáili frakciónak, amely legyőzte őket egy választáson. Az ír állam erőszakos kezdetei ellenére liberális demokrácia maradt fennállása során. Az 1930-as években bekövetkezett változások megszüntették a Szerződés alapján Nagy-Britanniával kialakított kapcsolatokat, és Írország semlegessége a második világháborúban megmutatta, hogy külpolitikai kérdésekben független volt Nagy-Britanniától.
Gazdasági téren az ír állam vegyes teljesítményt nyújtott. A függetlenség idején az egyik leggazdagabb ország volt Európában egy főre vetítve. Ugyanakkor a brit uralomtól örökölte a munkanélküliség, a kivándorlás, az egyenetlen földrajzi fejlődés és az őshonos ipari bázis hiányának problémáit is. Története nagy részében az állam küzdött, hogy orvosolja ezeket a problémákat. A kivándorlás sajátos csúcsát az 1930-as, 1950-es és 1980-as években jegyezték fel, amikor az ír gazdaság alig növekedett.
Frissítve:
A biztonság annak megértésével kezdődik, hogy miként gyűjtik és osztják meg a fejlesztők az adataidat. Az adatvédelemmel és -biztonsággal kapcsolatos gyakorlat a használattól, a régiótól és életkortól függően változhat. A fejlesztő adta meg ezeket az információkat, és idővel frissítheti őket.
Ez az alkalmazás megoszthatja ezeket az adattípusokat harmadik felekkel
Alkalmazásadatok és -teljesítmény és Eszköz- vagy egyéb azonosítók
Ez az alkalmazás gyűjtheti ezeket az adattípusokat
Alkalmazásadatok és -teljesítmény és Eszköz- vagy egyéb azonosítók
Az adatok titkosítva vannak a továbbítás során.
Az adatok nem törölhetők.
