History of Turkmenistan

Histaprenius

Hirdetéseket tartalmazAlkalmazáson belüli vásárlások

Az alkalmazásról

(Türkmençe)

Türkmen taryhy biziñ eýýamymyzdan öñki 2000 ýyllarda başlaýar. Türkmenistan taryhda uly yz galdyran döwletleriñ biridir

(Angol)

Türkmenisztán története hagyományosan az indoeurópai iráni törzsek érkezésével kezdődött Kr.e. 2000 körül. A korai törzsek nomádok vagy félnomádok voltak a régió száraz viszonyai miatt, ami megakadályozta a mezőgazdaság széles körű elterjedését. A közép-ázsiai sztyeppei kultúra egy nagyobb eurázsiai lókultúra-sorozat kiterjesztése volt, amely a nyelvcsaládok teljes spektrumát felölelte, beleértve az indoeurópaiakat és a török-mongol csoportokat is. Az ismert korai iráni törzsek közé tartoztak a Massagatae, a szkíták/szakák és a korai szogdok, akik valószínűleg a khwarezmek előfutárai voltak. Türkmenisztán a törzsek számos migrációjának és inváziójának volt átmenő pontja, amelyek a déli letelepedett régiók felé húzódtak, beleértve az ókori Mezopotámiát, Elámot és az Indus-völgyi civilizációt.

A régió írott története a régió meghódításával kezdődik az ókori iráni Achaemenida Birodalom által, mivel a régiót Margiana, Chorasmia és Parthia szatrapái osztották fel. A későbbi hódítók közé tartozott Nagy Sándor, a parniok, az eftaliták, az iráni hunok, a göktürkok, a szarmaták és a szászánida irániak. A történelem e korai szakaszában Türkmenisztán lakosainak többsége a zoroasztrianizmus és a buddhizmus híve volt, és a régiót nagyrészt iráni népek uralták. Ezek a betörések és korszakok, bár kulcsfontosságúak voltak, nem úgy alakították a régió történelmét, mint két később betörő csoport: az arabok és az oguz törökök inváziója. A lakosok túlnyomó többsége hanifizmusra tért át, míg az oguzok hozták a türk türkmén nyelv kezdetét, amely uralta a területet. A török ​​korszak a kulturális összeolvadás és növekedés időszaka volt, mivel az arabok által hozott iszlám hagyományok egyesültek a helyi iráni kultúrákkal, Merv városa pedig a kereskedelem, a tudomány és az innováció központjává vált, számos iszlám kalifátus befolyásos fővárosaként. Türkmenisztán kulturális táját tovább változtatták a török ​​hódítók és uralkodók, például a szeldzsukok. A Dzsingisz kán és a mongol inváziók pusztították a régiót a késő középkorban, de uralmuk a területen átmeneti volt, mivel Timur Leng és az üzbégek később megtámadták a földet.

A modern Türkmenisztánt gyökeresen átalakította az Orosz Birodalom inváziója, amely a 19. század végén meghódította és annektálta a régiót. Később az 1917-es orosz forradalom végső soron Türkmenisztánt iszlám és nomád törzsi társadalomból iparosodott és urbanista leninista szocialista köztársasággá változtatta a szovjet korszak alatt. A függetlenség 1991-ben jött el, amikor Szaparmurat Nijazov, az SZKP helyi szervezetének egykori tagja egy életre abszolút elnöknek nyilvánította magát, felvette a Türkmenbasi címet, más néven a türkmének vezérét, és az újonnan függetlenné vált Türkmenisztánt átalakította. abszolút uralma alatt álló totalitárius konzervatív diktatúra. Türkmenisztán eddig nem tudta jelentősen demokratizálni magát, ellentétben a legtöbb volt szovjet köztársasággal, és Nijazov 2006. december 21-én bekövetkezett haláláig irányította az országot. Utóda Gurbanguly Berdimuhamedow lett az érdemi politikai versenytől és ellenzéktől mentes választásokon. , és Berdimuhamedow megfordította Nijazov számos különcnek tartott politikáját, ideértve Nijazov mindent átható személyi kultuszát és az ország szinte teljes nemzetközi és társadalmi-gazdasági elszigeteltségét, számos gazdasági reformon átment, és korlátozott lépéseket tett a többpártrendszer felé, bár mindegyik párt képviseltette magát a A törvényhozó testület a rezsim közvetlen felügyelete alatt állt, és a kormánnyal szembeni nyílt nézeteltérés továbbra is széles körű elnyomással szembesült.