(Türkmençe)
Türkmen taryhy biziñ eýýamymyzdan öñki 2000 ýyllarda başlaýar. Türkmenistan taryhda uly yz galdyran döwletleriñ biridir
(Angol)
Türkmenisztán története hagyományosan az indoeurópai iráni törzsek érkezésével kezdődött Kr.e. 2000 körül. A korai törzsek nomádok vagy félnomádok voltak a régió száraz viszonyai miatt, ami megakadályozta a mezőgazdaság széles körű elterjedését. A közép-ázsiai sztyeppei kultúra egy nagyobb eurázsiai lókultúra-sorozat kiterjesztése volt, amely a nyelvcsaládok teljes spektrumát felölelte, beleértve az indoeurópaiakat és a török-mongol csoportokat is. Az ismert korai iráni törzsek közé tartoztak a Massagatae, a szkíták/szakák és a korai szogdok, akik valószínűleg a khwarezmek előfutárai voltak. Türkmenisztán a törzsek számos migrációjának és inváziójának volt átmenő pontja, amelyek a déli letelepedett régiók felé húzódtak, beleértve az ókori Mezopotámiát, Elámot és az Indus-völgyi civilizációt.
A régió írott története a régió meghódításával kezdődik az ókori iráni Achaemenida Birodalom által, mivel a régiót Margiana, Chorasmia és Parthia szatrapái osztották fel. A későbbi hódítók közé tartozott Nagy Sándor, a parniok, az eftaliták, az iráni hunok, a göktürkok, a szarmaták és a szászánida irániak. A történelem e korai szakaszában Türkmenisztán lakosainak többsége a zoroasztrianizmus és a buddhizmus híve volt, és a régiót nagyrészt iráni népek uralták. Ezek a betörések és korszakok, bár kulcsfontosságúak voltak, nem úgy alakították a régió történelmét, mint két később betörő csoport: az arabok és az oguz törökök inváziója. A lakosok túlnyomó többsége hanifizmusra tért át, míg az oguzok hozták a türk türkmén nyelv kezdetét, amely uralta a területet. A török korszak a kulturális összeolvadás és növekedés időszaka volt, mivel az arabok által hozott iszlám hagyományok egyesültek a helyi iráni kultúrákkal, Merv városa pedig a kereskedelem, a tudomány és az innováció központjává vált, számos iszlám kalifátus befolyásos fővárosaként. Türkmenisztán kulturális táját tovább változtatták a török hódítók és uralkodók, például a szeldzsukok. A Dzsingisz kán és a mongol inváziók pusztították a régiót a késő középkorban, de uralmuk a területen átmeneti volt, mivel Timur Leng és az üzbégek később megtámadták a földet.
A modern Türkmenisztánt gyökeresen átalakította az Orosz Birodalom inváziója, amely a 19. század végén meghódította és annektálta a régiót. Később az 1917-es orosz forradalom végső soron Türkmenisztánt iszlám és nomád törzsi társadalomból iparosodott és urbanista leninista szocialista köztársasággá változtatta a szovjet korszak alatt. A függetlenség 1991-ben jött el, amikor Szaparmurat Nijazov, az SZKP helyi szervezetének egykori tagja egy életre abszolút elnöknek nyilvánította magát, felvette a Türkmenbasi címet, más néven a türkmének vezérét, és az újonnan függetlenné vált Türkmenisztánt átalakította. abszolút uralma alatt álló totalitárius konzervatív diktatúra. Türkmenisztán eddig nem tudta jelentősen demokratizálni magát, ellentétben a legtöbb volt szovjet köztársasággal, és Nijazov 2006. december 21-én bekövetkezett haláláig irányította az országot. Utóda Gurbanguly Berdimuhamedow lett az érdemi politikai versenytől és ellenzéktől mentes választásokon. , és Berdimuhamedow megfordította Nijazov számos különcnek tartott politikáját, ideértve Nijazov mindent átható személyi kultuszát és az ország szinte teljes nemzetközi és társadalmi-gazdasági elszigeteltségét, számos gazdasági reformon átment, és korlátozott lépéseket tett a többpártrendszer felé, bár mindegyik párt képviseltette magát a A törvényhozó testület a rezsim közvetlen felügyelete alatt állt, és a kormánnyal szembeni nyílt nézeteltérés továbbra is széles körű elnyomással szembesült.
Könyvek és tájékoztató kiadványok