A legkorĂĄbbi fennmaradt miniatĂșrĂĄk szĂnes rajzok vagy miniatĂșrĂĄk sorozata, amelyeket az Ambrosian IliĂĄszbĂłl, az IliĂĄsz 3. szĂĄzadi illusztrĂĄlt kĂ©ziratĂĄbĂłl vĂĄgtak ki. StĂlusukban Ă©s kezelĂ©sĂŒkben hasonlĂtanak a kĂ©sĆbbi rĂłmai klasszikus korszak festĆmƱvĂ©szetĂ©hez. Ezeken a kĂ©peken a rajz minĆsĂ©ge igen vĂĄltozatos, de szĂĄmos figyelemremĂ©ltĂł pĂ©ldĂĄja van a finom, egĂ©szen klasszikus hangulatĂș alakrajzoknak, amelyek azt mutatjĂĄk, hogy a korĂĄbbi mƱvĂ©szet mĂ©g gyakorolta hatĂĄsĂĄt. A tĂĄjra vonatkozĂł ilyen jelzĂ©sek is klasszikus tĂpusĂșak, nem konvencionĂĄlisak a közĂ©pkori konvencionalizmus Ă©rtelmĂ©ben, de mĂ©gis a termĂ©szetet követik, mĂ©g ha tökĂ©letlen mĂłdon is; akĂĄrcsak a pompeusi Ă©s a rĂłmai kor mĂĄs freskĂłin.
MƱvĂ©szeti szempontbĂłl mĂ©g nagyobb Ă©rtĂ©ket kĂ©pviselnek Vergilius vatikĂĄni kĂ©ziratĂĄnak, Vergilius VaticanuskĂ©nt ismert V. szĂĄzad eleji miniatĂșrĂĄi. TökĂ©letesebb ĂĄllapotĂșak Ă©s nagyobb lĂ©ptĂ©kƱek, mint az ambrosi töredĂ©kek, Ăgy jobb lehetĆsĂ©geket kĂnĂĄlnak a mĂłdszerek Ă©s technikĂĄk vizsgĂĄlatĂĄra. A rajz meglehetĆsen klasszikus stĂlusĂș, Ă©s azt az ötletet közvetĂti, hogy a miniatĂșrĂĄk egy rĂ©gebbi sorozat közvetlen mĂĄsolatai. A szĂnek ĂĄtlĂĄtszatlanok: a korai kĂ©ziratok összes miniatĂșrĂĄjĂĄban a testszĂn alkalmazĂĄsa ĂĄltalĂĄnos volt.
A kĂŒlönbözĆ jelenetek lapon valĂł elhelyezĂ©sĂ©nĂ©l követett mĂłdszer rendkĂvĂŒl tanulsĂĄgos a korai szĂĄzadok mƱvĂ©szeinek gyakorlatĂĄra nĂ©zve, ahogy azt feltĂ©telezhetjĂŒk. Ăgy tƱnik, hogy a jelenet hĂĄtterĂ©t elĆször teljes egĂ©szĂ©ben megfestettĂ©k, a lap teljes felĂŒletĂ©t lefedve; majd erre a hĂĄttĂ©rre festettĂ©k a nagyobb alakokat Ă©s tĂĄrgyakat; Ă©s ezekre ismĂ©t rĂĄkerĂŒltek az elĆttĂŒk lĂ©vĆ kisebb rĂ©szletek. (A festĆ algoritmusa.) A perspektĂvaszerƱsĂ©g biztosĂtĂĄsĂĄra ismĂ©t vĂzszintes zĂłnĂĄk elrendezĂ©sĂ©t alkalmaztĂĄk, a felsĆkben kisebb lĂ©ptĂ©kƱ ĂĄbrĂĄk szerepelnek, mint az alĂĄbbi.
Az örmĂ©ny miniatƱr mƱvĂ©szet a 13. szĂĄzadban virĂĄgzott, kĂŒlönösen a cilĂciai ĂrmĂ©nyorszĂĄgban, ahol a miniatƱrök fĂ©nyƱzĆbbek Ă©s elegĂĄnsabbak voltak. KĂŒlönbözĆ idĆkbĆl Ă©s központokbĂłl szĂĄrmazĂł tehetsĂ©ges miniatƱr mƱvĂ©szek alkotĂĄsai mindmĂĄig ĂĄtvĂ©szeltĂ©k az idĆk menetĂ©t. Sok mĂĄs miniatƱr mƱvĂ©sz nevĂ©t azonban nem ĆriztĂ©k meg.
Az örmĂ©ny miniatƱr festĂ©szet hosszĂș Ă©s nehĂ©z törtĂ©nelmi utakon ment keresztĂŒl; ĂrmĂ©ny pĂĄratlan alkotĂłbuzgalmĂĄnak tanĂșja, amelyet sem az idegen megszĂĄllĂłk ĂĄltal hozott szĂĄmtalan katasztrĂłfa, sem a nehĂ©z Ă©s gyötrelmes migrĂĄciĂłs Ăștvonalak nem tudtak eloltani. EredetisĂ©gĂ©vel, mesteri elĆadĂĄsmĂłdjĂĄval, rendkĂvĂŒli szĂnvilĂĄgĂĄval, gazdagsĂĄgĂĄval Ă©s Ă©kszereinek vĂĄltozatossĂĄgĂĄval egyedĂŒlĂĄllĂł Ă©s megtisztelĆ helyet foglal el nemcsak a nemzeti mƱvĂ©szet kincstĂĄrĂĄban, hanem a vilĂĄgmƱvĂ©szetben is.
A kĂŒlönösen Canterburyben Ă©s Winchesterben kialakult angolszĂĄsz iskola jellegzetes szabadkĂ©zi rajzĂĄt valĂłszĂnƱleg a klasszikus rĂłmai mintĂĄkbĂłl szĂĄrmaztatta, amelyekre alig volt hatĂĄssal a bizĂĄnci elem. Ennek az iskolĂĄnak a 10. Ă©s 11. szĂĄzadi miniatĂșrĂĄinak legfĆbb tulajdonsĂĄgai a finom körvonalrajzban rejlenek, amely tartĂłs hatĂĄssal volt a kĂ©sĆbbi szĂĄzadok angol miniatĂșrĂĄjĂĄra. De a dĂ©li angolszĂĄsz iskola inkĂĄbb elkĂŒlönĂŒl a nyugati közĂ©pkori miniatƱr ĂĄltalĂĄnos fejlĆdĂ©si vonalĂĄtĂłl.
A Karoling uralkodĂłk alatt kialakult egy klasszikus, fĆleg bizĂĄnci modellekbĆl szĂĄrmazĂł festĂ©szeti iskola. Ebben az iskolĂĄban, amely Nagy KĂĄroly bĂĄtorĂtĂĄsĂĄnak köszönhetĆ, a miniatĂșra kĂ©tfĂ©le formĂĄban jelenik meg. ElĆször is a bizĂĄnci mintĂĄt követĆ, valĂłban konvencionĂĄlis miniatƱr, a tĂ©mĂĄk ĂĄltalĂĄban a nĂ©gy evangĂ©lista portrĂ©i, vagy maguk a csĂĄszĂĄrok portrĂ©i: a formĂĄlis alakok; a lapok ragyogĂłan szĂnezettek Ă©s aranyozottak, ĂĄltalĂĄban rögzĂtett tĂpusĂș Ă©pĂtĂ©szeti környezetben helyezkednek el, Ă©s mentesek a szĂł valĂłdi Ă©rtelmĂ©ben vett tĂĄjkĂ©ptĆl.
FrissĂtve:
2024. ĂĄpr. 20.