Az AP Physics Practice az Advanced Placement Physics vizsgĂĄra kĂ©szĂŒlĆ hallgatĂłk tanulmĂĄnyi tĂĄrsa. Ez az AP Physics alkalmazĂĄs cĂ©lja, hogy a fizika tanulĂĄsĂĄt egyszerƱvĂ©, ĂĄttekinthetĆvĂ© Ă©s vizsgaközpontĂșvĂĄ tegye. Az AP fizika tantervet lefedi, strukturĂĄlt leckĂ©ket, kulcsfontossĂĄgĂș definĂciĂłkat Ă©s tĂ©mĂĄhoz kapcsolĂłdĂł gyakorlati anyagokat tartalmaz, amelyek segĂtik a tanulĂłkat a fogalmak hatĂ©kony megĂ©rtĂ©sĂ©ben Ă©s alkalmazĂĄsĂĄban.
Legyen szĂł iskolai felĂŒlvizsgĂĄlatrĂłl, versenyvizsgĂĄkra kĂ©szĂŒlĂ©srĆl vagy haladĂł fogalmak ĂĄttekintĂ©sĂ©rĆl, az AP Physics Practice könnyen követhetĆ gyakorlati megközelĂtĂ©seket kĂnĂĄl.
đ Az AP fizika gyakorlatĂĄban tĂĄrgyalt tĂ©mĂĄk
1. Kinematika
ElmozdulĂĄs â A pozĂciĂł vĂĄltozĂĄsa az idĆ mĂșlĂĄsĂĄval.
SebessĂ©g â Az elmozdulĂĄs vĂĄltozĂĄsĂĄnak sebessĂ©ge.
GyorsulĂĄs â a sebessĂ©gvĂĄltozĂĄs sebessĂ©ge.
GrafikonelemzĂ©s â A mozgĂĄs megĂ©rtĂ©se grafikonok segĂtsĂ©gĂ©vel.
A lövedĂ©k mozgĂĄsa â A gravitĂĄciĂł hatĂĄsĂĄra mozgĂł tĂĄrgyak.
RelatĂv mozgĂĄs â A mozgĂĄs összehasonlĂtĂĄsa kĂŒlönbözĆ kĂ©pkockĂĄkban.
2. Dinamika (ErĆk Ă©s Newton törvĂ©nyei)
Newton elsĆ törvĂ©nye â EllenĂĄllĂĄs a mozgĂĄs vĂĄltozĂĄsaival szemben.
Newton mĂĄsodik törvĂ©nye â Az erĆ egyenlĆ tömeg Ă gyorsulĂĄs.
Newton harmadik törvĂ©nye â egyenlĆ Ă©s ellentĂ©tes erĆk.
SĂșrlĂłdĂĄs â A relatĂv mozgĂĄssal ellentĂ©tes erĆ.
Körkörös mozgĂĄs â Ăvelt pĂĄlyĂĄkat okozĂł erĆ.
FeszĂŒltsĂ©g Ă©s normĂĄl erĆ â ĂrintĆerĆk a mechanikĂĄban.
3. Munka, energia és hatalom
Munka â ErĆ Ă irĂĄnyelmozdulĂĄs.
Kinetikus energia â MozgĂł testek energiĂĄja.
PotenciĂĄlis energia â PozĂciĂł szerint tĂĄrolt energia.
EnergiamegmaradĂĄs â Az energiĂĄt nem lehet lĂ©trehozni vagy elpusztĂtani.
TeljesĂtmĂ©ny â a munkavĂ©gzĂ©s sebessĂ©ge.
Mechanikai hatĂ©konysĂĄg â Hasznos energiakibocsĂĄtĂĄsi arĂĄny.
4. LendĂŒlet Ă©s ĂŒtközĂ©sek
LineĂĄris LendĂŒlet â Tömeg Ă sebessĂ©g.
Impulzus â ErĆ Ă idĆtartam.
A lendĂŒlet megĆrzĂ©se â A lendĂŒlet ĂĄllandĂł marad a rendszerekben.
Rugalmas ĂŒtközĂ©sek â A kinetikus energia megmarad.
Rugalmatlan ĂŒtközĂ©sek â Az energia rĂ©szben elveszett, a tĂĄrgyak megtapadnak.
TömegközĂ©ppont â A tömegeloszlĂĄs ĂĄtlagos helyzete.
5. ForgĂł mozgĂĄs
NyomatĂ©k â Az erĆ forgĂł hatĂĄsa.
SzögsebessĂ©g â A szögvĂĄltozĂĄs sebessĂ©ge.
SzöggyorsulĂĄs â A szögsebessĂ©g vĂĄltozĂĄsa.
ForgĂĄsi tehetetlensĂ©g â A forgĂĄsi gyorsulĂĄssal szembeni ellenĂĄllĂĄs.
A szögimpulzus megĆrzĂ©se â LendĂŒletĂĄllandĂł nyomatĂ©k nĂ©lkĂŒl.
Rolling Motion â A fordĂtĂĄs Ă©s a forgatĂĄs kombinĂĄciĂłja.
6. GravitĂĄciĂł
Newton gravitĂĄciĂłs törvĂ©nye â UniverzĂĄlis vonzĂłerĆ.
GravitĂĄciĂłs tĂ©rerĆ â egysĂ©gnyi tömegre jutĂł erĆ.
OrbitĂĄlis mozgĂĄs â A gravitĂĄciĂł hatĂĄsĂĄra forgĂł objektumok.
Satellite Motion â MestersĂ©ges objektumok keringĆ pĂĄlyĂĄn.
MenekĂŒlĂ©si sebessĂ©g â A gravitĂĄciĂł elkerĂŒlĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges sebessĂ©g.
Kepler törvĂ©nyei â BolygĂłmozgĂĄsi összefĂŒggĂ©sek.
7. Oszcillåciók és hullåmok
EgyszerƱ harmonikus mozgĂĄs â Az erĆrezgĂ©sek helyreĂĄllĂtĂĄsa.
IdĆszak Ă©s gyakorisĂĄg â A ciklusok Ă©s az idĆ kapcsolata.
HullĂĄmtulajdonsĂĄgok â HullĂĄmhossz, amplitĂșdĂł, frekvencia.
SzuperpozĂciĂł â KonstruktĂv Ă©s destruktĂv hullĂĄm ĂĄtfedĂ©s.
Rezonancia â ErĆsĂtĂ©s termĂ©szetes frekvenciĂĄn.
ĂllĂłhullĂĄmok â RögzĂtett csomĂłpontok Ă©s antinĂłdusok.
8. Elektromossåg és mågnesesség
Elektromos töltĂ©s â az anyag alapvetĆ tulajdonsĂĄga.
Coulomb törvĂ©nye â KĂ©t töltĂ©s közötti erĆ.
Elektromos mezĆ â A töltĂ©s ĂĄltal befolyĂĄsolt rĂ©giĂł.
Ăram Ă©s ellenĂĄllĂĄs â ĂramlĂĄs Ă©s ellenĂĄllĂĄs az ĂĄramkörökben.
MĂĄgneses mezĆk â MozgĂł töltĂ©sek/mĂĄgnesek okozta erĆ.
ElektromĂĄgneses indukciĂł â VĂĄltozĂł mĂĄgneses mezĆkbĆl szĂĄrmazĂł feszĂŒltsĂ©g.
9. Modern fizika
Fotoelektromos hatĂĄs â A fĂ©ny elektronokat lövell ki.
HullĂĄm-rĂ©szecske kettĆssĂ©g â Az anyag kettĆs viselkedĂ©st mutat.
Atommodellek â Az atomok szerkezetĂ©nek magyarĂĄzata.
Atommag fizika â Az atommagok tulajdonsĂĄgai.
RelativitĂĄselmĂ©let â TĂ©r-idĆ hatĂĄsok mozgĂĄsban.
Kvantummechanika â ValĂłszĂnƱsĂ©gi rĂ©szecskĂ©k viselkedĂ©se.
đ MiĂ©rt Ă©rdemes AP fizika gyakorlatot hasznĂĄlni?
Lefedettség AP fizika témåk.
Hasznos az önĂĄllĂł tanulĂĄshoz, az osztĂĄlytermi tanulĂĄshoz Ă©s a vizsgĂĄk felĂŒlvizsgĂĄlatĂĄhoz.
VilĂĄgos, tömör Ă©s diĂĄkbarĂĄt felĂŒlet.
đ„ Töltsd le mĂ©g ma az AP Physics Practice-t, Ă©s tanuld meg azokat a fogalmakat, amelyekre szĂŒksĂ©ged van az emelt szintƱ fizika vizsgĂĄn.