History of the Faroe Islands
Hirdetéseket tartalmazAlkalmazáson belüli vásárlások
10+
letöltés
Korhatár nélküli
info
Az alkalmazásról
(Føroyskt)
Føroyar (danskt: Færøerne; 62° norðurbreidd, 7° vesturlongd) eru oyggjaland í Norðuratlantshavi. Føroyar eru partur av Norðurlondum, staddar í Norðurevropa og eru limur í Ríkisfelagsskapinum. Føroya íbúgvar verða nevndir føroyingar, og tungumál føroyinga er føroyskt. Føroyska flaggið verður nevnt Merkið og føroyska skjaldarmerkið ímyndar ein veðr á bláum skjøldri. Oyggjarnar hava egið løgting og egið flagg. Føroyar eru ikki limur í ES, hóast Danmark er.
Føroyar liggja í Norðuratlantshavi, 280 km norðan fyri Hetland, 430 km Íslandi és 575 km vestan fyri Noreg. Landið er fjallaland, 18 størri og smærri oyggjar, umleið 1400 km2 til samans. Norður og suður er landið 113 km, og eystur og vestur eru 75 km. Veðurlagið er óstøðugt.
Hin 1. juli 2011 búðu 49.267 fólk í Føroyum. Umleið 19.300 búgva í høvuðsstaðarkommununi, Tórshavn, og uml. 4.700 fólk búgva í næststørsta býnum í Føroyum, sum er Klaksvík. Miðallívsævin í landinum er 80,11 ár. Fiskivinnan er tann týdningarmesta inntøkukeldan í Føroyum, og hon fevnir um 95 % av øllum útflutningi úr Føroyum.
(Angol)
A Feröer-szigetek történetének korai részletei nem tisztázottak. Lehetséges, hogy Brendan ír szerzetes a 6. században észak-atlanti útja során elhajózott a szigetek mellett. Látott egy „Birány-szigetet” és „A madarak paradicsomát”, amely egyesek szerint a Feröer-szigetek lehet sűrű madárpopulációjával és juhaival. Ez azonban arra utal, hogy más tengerészek is odaértek előtte, hogy elhozzák a juhokat. A norvégek a 9. vagy 10. században telepítették be a Feröer-szigeteket. A szigeteket 1000 körül hivatalosan keresztény hitre térítették, és 1035-ben a Norvég Királyság részei lettek. A norvég uralom a szigeteken egészen 1380-ig tartott, amikor a szigetek a dán-norvég kettős királyság részeivé váltak II. Olaf király alatt. Dánia.
Az 1814-es kieli békeszerződést követően, amely véget vetett a Dánia-Norvégia kettős királyságnak, a Feröer-szigetek megyeként Dánia igazgatása alatt maradt. A második világháború alatt, miután Dániát megszállta a náci Németország, a britek megszállták és elfoglalták Feröer-szigeteket, egészen a háború befejezéséig. Az 1946-os függetlenségi népszavazást követően, amelyet Dánia nem ismert el, a Feröer-szigetek 1948-ban a dán birodalommal együtt kiterjesztett önkormányzati jogot kapott a Feröer-szigetek helyi uralkodási törvényének aláírásával.
Føroyar (danskt: Færøerne; 62° norðurbreidd, 7° vesturlongd) eru oyggjaland í Norðuratlantshavi. Føroyar eru partur av Norðurlondum, staddar í Norðurevropa og eru limur í Ríkisfelagsskapinum. Føroya íbúgvar verða nevndir føroyingar, og tungumál føroyinga er føroyskt. Føroyska flaggið verður nevnt Merkið og føroyska skjaldarmerkið ímyndar ein veðr á bláum skjøldri. Oyggjarnar hava egið løgting og egið flagg. Føroyar eru ikki limur í ES, hóast Danmark er.
Føroyar liggja í Norðuratlantshavi, 280 km norðan fyri Hetland, 430 km Íslandi és 575 km vestan fyri Noreg. Landið er fjallaland, 18 størri og smærri oyggjar, umleið 1400 km2 til samans. Norður og suður er landið 113 km, og eystur og vestur eru 75 km. Veðurlagið er óstøðugt.
Hin 1. juli 2011 búðu 49.267 fólk í Føroyum. Umleið 19.300 búgva í høvuðsstaðarkommununi, Tórshavn, og uml. 4.700 fólk búgva í næststørsta býnum í Føroyum, sum er Klaksvík. Miðallívsævin í landinum er 80,11 ár. Fiskivinnan er tann týdningarmesta inntøkukeldan í Føroyum, og hon fevnir um 95 % av øllum útflutningi úr Føroyum.
(Angol)
A Feröer-szigetek történetének korai részletei nem tisztázottak. Lehetséges, hogy Brendan ír szerzetes a 6. században észak-atlanti útja során elhajózott a szigetek mellett. Látott egy „Birány-szigetet” és „A madarak paradicsomát”, amely egyesek szerint a Feröer-szigetek lehet sűrű madárpopulációjával és juhaival. Ez azonban arra utal, hogy más tengerészek is odaértek előtte, hogy elhozzák a juhokat. A norvégek a 9. vagy 10. században telepítették be a Feröer-szigeteket. A szigeteket 1000 körül hivatalosan keresztény hitre térítették, és 1035-ben a Norvég Királyság részei lettek. A norvég uralom a szigeteken egészen 1380-ig tartott, amikor a szigetek a dán-norvég kettős királyság részeivé váltak II. Olaf király alatt. Dánia.
Az 1814-es kieli békeszerződést követően, amely véget vetett a Dánia-Norvégia kettős királyságnak, a Feröer-szigetek megyeként Dánia igazgatása alatt maradt. A második világháború alatt, miután Dániát megszállta a náci Németország, a britek megszállták és elfoglalták Feröer-szigeteket, egészen a háború befejezéséig. Az 1946-os függetlenségi népszavazást követően, amelyet Dánia nem ismert el, a Feröer-szigetek 1948-ban a dán birodalommal együtt kiterjesztett önkormányzati jogot kapott a Feröer-szigetek helyi uralkodási törvényének aláírásával.
Frissítve:
A biztonság annak megértésével kezdődik, hogy miként gyűjtik és osztják meg a fejlesztők az adataidat. Az adatvédelemmel és -biztonsággal kapcsolatos gyakorlat a használattól, a régiótól és életkortól függően változhat. A fejlesztő adta meg ezeket az információkat, és idővel frissítheti őket.
Ez az alkalmazás megoszthatja ezeket az adattípusokat harmadik felekkel
Alkalmazásadatok és -teljesítmény és Eszköz- vagy egyéb azonosítók
Ez az alkalmazás gyűjtheti ezeket az adattípusokat
Alkalmazásadatok és -teljesítmény és Eszköz- vagy egyéb azonosítók
Az adatok titkosítva vannak a továbbítás során.
Az adatok nem törölhetők.
