Az elszakadt jéghegy, a 2027-es Flappy Opium Bird, avagy Erosion Bird tömbjén, mintha az éjszakai égbolt leple alatt lenne, elképesztő látvány zajlik. A színpad közepén, mintha a nagy távozását várná, Ópiummadár áll. Sziluettje misztikus vonzalmat és titokzatosságot sugároz.
Lofaminus hirtelen megfordult, mintha a belső varázslat ébredésének visszhangja lenne, és virágzóan az ég felé repült. Szárnyai, mint a hipnotikus csillagképek, lágyan csapkodtak, és az Ópiummadár nevű repülő csillag illúzióját keltették.
Így aztán óriási sziklák kezdtek derengeni előtte – Lophaminus ellenségei, akik kőóriásokként magasodtak a világűr sötétjében. A White Mem Bird könnyedén manőverezett közöttük, szárnyai fényt bocsátottak ki, csillagként megvilágítva az utat. A hol egy-, hol kettős tömbök kihívást jelentettek ennek a rendkívüli madárnak a varázslatos Lafominus néven, de könnyedén leküzdött minden akadályt, mintha a valóság és a virtualitás határán táncolna.
2027 varázsa nem korlátozódik pusztán a sziklák leküzdésére. Útközben, mintha csillaghullást gyűjtött volna, az ópiumbird pislákoló hópelyheket gyűjtött össze, amelyek mindegyike újabb egységet hozott neki hihetetlen pultjában.
Utazás a varázslat és miszticizmus világába – az Ópiummadár mémbe –, ahol minden repült manőver és összegyűjtött hópehely egy mémet hoz a világba. A fehér madár mém a szabadság és a fantázia megtestesítőjévé válik, és minden virtuális repülése egy történetté válik, amelyet a játékos maga ír meg.