Az ember, a természet és az állatok kapcsolatáról szól a könyv. Az élete alkonyán járó férfi úgy határoz, hogy elhagyja közvetlen környezetét, s elvonul mindentől és mindenkitől, így kerülve el annak a lehetőségét, hogy bárkinek a terhére legyen. Új életének a természet szeretete ad értelmet, míg magányára az állatok barátsága jelenti a gyógyírt. Nyugalmas életében azok a hétvégék jelentik az izgalmat, amikor családja meglátogatja. Ilyenkor ápolhatja a kisunokájával kialakult mély kapcsolatot, s egy ilyen alkalommal az idős férfi mesébe illő kutyás történetével szórakoztatja és neveli a csínytevő gyermeket. Telnek az évek, egy szűk kutyaöltő múltán az unokából szépreményű ifjú lesz, s a távoli földről hazalátogató unoka tátott szájjal hallgatja az öreg újabb hihetetlennek tűnő kalandját. Néhány évvel később egy fiatalember érkezik, hogy helytálljon élete első nagy feladatában, ám az egykor vadregényes táj pusztulását látva nehéz helyzetben találja magát. Feladni készül mindent, aminek addig értelmét látta, s szomorú szívvel gondol arra az emberre, akitől elkelne a jó tanács. Némi vigaszt egy kóbor kutya felbukkanása okoz háborgó lelkének, ám ekkor még nem tudhatja, hogy életét mily mértékben befolyásolja majd ez az esemény. Az öregember három megható történetében négy kutyáról mesél, így megtudhatjuk, hogy Lobonc, Buksi, Kajla és a Fehér Rabló sorsa hogyan befolyásolta az életét.