1761-ben egy szĂ©p szeptemberi napon egy kirĂĄly Ă©s egy kirĂĄlyi menyasszony talĂĄlkozik, Ă©letĂŒkben elĆször. NĂ©hĂĄny Ăłra mĂșlva mĂĄr hĂĄzasok. A nĂ©met hercegnĆkĂ©nt szĂŒletett Sophia Charlotte Mecklenburg-Strelitz gyönyörƱ, makacs Ă©s nagyon, de nagyon okos⊠nem kifejezetten azok a tulajdonsĂĄgok, amelyekre a brit udvar vĂĄgyott, amikor jövendĆbelit keresett az ifjĂș III. Györgynek. Ăm SaroltĂĄnak nagyon is szĂŒksĂ©ge van makacssĂĄgĂĄra Ă©s fĂŒggetlensĂ©gĂ©re, mert Györgynek titkai vannak⊠olyan titkai, amelyek megrengethetik a monarchia alapjait.
MiutĂĄn Sarolta Ășj, kirĂĄlynĂ©i szerepĂ©ben talĂĄlja magĂĄt, meg kell tanulnia eligazodni Ă©s elĆrehaladni a bonyolult udvari politikĂĄban⊠mindeközben a szĂvĂ©re is vigyĂĄznia kell, mert beleszeret a kirĂĄlyba, hiĂĄba igyekszik György eltĂĄvolĂtani magĂĄtĂłl. De mindenekelĆtt meg kell tanulnia uralkodni, Ă©s megĂ©rteni, hogy egy egĂ©sz tĂĄrsadalom ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄra kapott hatalmat. Harcolnia kell, de nem magĂĄĂ©rt, hanem a fĂ©rjĂ©Ă©rt Ă©s minden Ășj alattvalĂłjĂĄĂ©rt, akik az Ć ĂștmutatĂĄsĂĄt Ă©s kegyeit vĂĄrjĂĄk. Mert Ć mĂĄr soha nem lesz egyszerƱen csak Sarolta. El kell fogadnia a sorsĂĄt, teljesĂtenie kell kötelessĂ©gĂ©t⊠Nagy-Britannia Ă©s ĂrorszĂĄg kirĂĄlynĂ©jakĂ©nt.