Livynek azonnal feltûnik, amint besétál a kávézóba. Lélegzetelállítóan jóképû, olyan áthatóan kék tekintettel, hogy majdnem kiszolgálni is elfelejtik. És amikor kimegy az ajtón, Livy azt gondolja, hogy soha többet nem fogja látni. De aztán megtalálja a szalvétára írt üzenetet, melyen az aláírás: „M”.

A férfi csupán egyetlen éjszakát akar, hogy kényeztesse õt. Semmi érzelmet, semmi kötõdést – semmi más, csak kéjt. Minden védõfal, amit Livy maga köré emelt magányos élete során, egyszeriben leomlással fenyeget ezzel a zavarbaejtõ emberrel szemben. Célratörõ, mégis jólnevelt. Úriember, mégis fensõbbséges. Szenvedélyes, mégis érzelemmentes. A vonzalom azonban oly erõs, hogy Livy képtelen bármit is megtagadni tõle.. beleértve önmagát is.

M valami olyan, mélyen lappangó, függõségbe taszító vágyat ébreszt fel Livyben, melynek létezését a lány addig nem is sejtette, és melyet, félõ, csak õ elégíthet ki. De a lány érzi, hogy a gyors autók, a drága öltönyök és fényûzõ lakás mögött egy sebzett személyiség rejtõzik.

Ahhoz, hogy testestül-lelkestül az övé legyen, Livynek fényt kell derítenie a sötét tikokra. Valóságos megszállottsággal merül el a férfi világában, próbálja legyõzni a védõpajzsait, pedig ez a megszállottság azzal fenyeget, hogy visszvonhatatlanul összetöri a szívét…