Az elemi és a középiskolát Budapesten végezte, 1954-ben érettségizett az óbudai Árpád Gimnáziumban. Majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, magyar nyelv és irodalom illetve történelem szakon kezdte tanulmányait.
Mint egyetemista vett részt a Petőfi Kör vitáiban, majd az 1956-os forradalom leverése után az ELTE BTK MEFESZ-szervezetének egyik alapítója. Miután a KISZ megalakulásával a MEFESZ-t 1957. márciusban betiltották, az 1956 örökségét őrizni kívánó diákszervezetben való részvétele meghatározta pályafutását.
Diplomáját megszerezve 1958-ban - rossz káderlapja miatt - Vácra került, nevelőtanár lett a 204. sz. Szakmunkásképző Intézetben. 1959-ben visszakerült a fővárosba, az MTA Történettudományi Intézetében kapott könyvtárosi állást. 1967-ig volt könyvtáros, ezután tudományos kutatói beosztásba került. Témája a magyar századelő újkonzervatív gondolkodása, szervezetei és a Horthy-korszak ideológiai irányzatainak az elemzése. Számos szaktanulmányt publikált a vizsgált korszakok ideológiatörténetéről, könyve azonban csak 1989-ben jelenhetett meg (Politikai kultúra Magyarországon 1896-1986), a Medvetánc- Atlantis Kiadónál.