Alkalmazásunk átfogó útmutatót nyújt az OBD-II hibakódokhoz, a járműdiagnosztikai és jelentési rendszerekben használt szabványos kódokhoz. Ezek a kódok azonosítják a hibákat és problémákat a különböző járműrendszerekben, amelyek kulcsfontosságúak a pontos diagnózis és javítás szempontjából.
Az OBD-II kódok öt karakterből állnak, amelyek mindegyike sajátos jelentéssel bír.
Az első karakter a rendszert jelöli:
P (Powertrain): A motorral és sebességváltóval kapcsolatos kódok.
B (Karosszéria): A jármű karosszériarendszereivel, például légzsákokkal és elektromos ablakokkal kapcsolatos kódok.
C (Chassis): Az olyan alvázrendszerekre vonatkozó kódok, mint az ABS és a felfüggesztés.
U (hálózat): A járműben lévő kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos kódok, például a CAN-Bus hibák.
Mindegyik kódszerkezet a következő:
1. karakter (rendszer): P, B, C vagy U.
2. karakter (gyártó-specifikus vagy általános kód): 0, 1, 2 vagy 3 (a 0 és a 2 általános, az 1 és a 3 a gyártó specifikus).
3. karakter (alrendszer): Megadja, hogy a rendszer mely része (pl. üzemanyag, gyújtás, sebességváltó).
4. és 5. karakter (specifikus hiba): írja le a hiba pontos természetét.
Például:
P0300: Véletlenszerű/több hengeres gyújtáskimaradás észlelve.
B1234: Gyártó-specifikus karosszériakód, például a légzsák áramkör letiltási hibája.
C0561: A futóművezérlő modul hibája.
U0100: CAN-busz kommunikációs hiba a motorvezérlő modullal (ECM/PCM).
Ezeknek a kódoknak a helyes megértése alapvető fontosságú a problémák azonosításához és a járművek pontos javításához.
Frissítve:
2025. szept. 22.